Győr város I. világháborús emlékhelyeinek bemutatása

100 éve, 1920. június 4-én döntöttek az antant győztes országai a hazánkat érintő és az első Világháborút lezáró trianoni békediktátumról. A „Nagy Háború” emlékezete, éppúgy, mint az azt lezáró béke emlékhelyekké nemesítette az egykori háborús hátország helyszíneit. Városnéző emléktúránkon az egykor valamilyen szerepet játszó helyszíneket, épített örökségünket, illetve a háborút idéző, emlékműveket, emlékhelyeket nézzük, illetve látogatjuk meg. A következő témák szerint dolgoztam fel a látnivalókat.

Tömegrendezvények, spontán megmozdulások

1914. július 28-án a hadüzenet hírére hatalmas lelkesedés, bizakodás töltötte el a város lakosságát. A népünnepélyek, a háborúba menő családok visszamaradott tagjainak támogatására indult gyűjtések folyamatossá váltak a háború első hónapjaiban. Adakozott mindenki, nem volt olyan kicsi adomány, amelyet ne tartották volna hasonló tiszteletben, mint a sok ezer koronás felajánlást. A „hurrá optimizmus” hangulat kialakításához hozzájárult a helyőrség katonazenekarnak a rendezvényeken való állandó részvétele. A város prominensei, illetve alkalmi szónokok vállalkoztak szózatot intézni a lakossághoz az „igazságos háború” támogatásáért. 1917-ben a kijózanodás éve, az erősödő szociáldemokrata mozgalom esetenként békés, néha randalírozók által megzavart tüntetéseinek helyszínei is az emlékhelyek közé tartoznak. A mai Városháza tér mindig kiemelt köztere volt a tüntetéseknek. 1918-ban az ínség okozta éhség lázadások során százak vonultak a Városháza elé.

Győr város és a katonaság

Győr városa katonai felvonulási terület volt a háború alatt. Ide vonultak be a megyéből a katonák a mozgósítást követően. A város lakosai nagy szimpátiával fogadták a bevonulókat. Győr közössége szerette a katonáinkat. A háború évei alatt a monarchia sokszínű hadserege jelent meg egyidejűleg a városban. Az osztrák Landwehr bakák, lengyel ulánus katonák, a 4. bosnyák ezred muszlim harcosai más-más öltözetben, saját nyelvén kommunikálva keveredtek a magyar vadászzászlóalj katonáival. A keleti frontra utazó, illetve az onnan visszavont katonák átutazó áradata is érintette a várost. Jellemzően a háború alatt a város helyőrségét nem magyar, hanem bosnyák katonák adták. A bosnyák katonákkal, féktelenségük miatt, már problémája volt a győrieknek, nem úgy, mint a többi nemzet katonájával. A háború során, mivel a város vasúti csomópont volt megjelentek a sebesült vonatok. Sok katona gyógyult, illetve lábadozott a város kórházaiban, de a köztemető I. világháborús parcellái is több nemzet halottainak adtak végső nyughelyet.

Győr, a kórházváros

A háború árnyékos vetülete rövid idő múlva eluralta a várost. A katonai sebesült vonatok folyamatosan hozták a sebesülteket a városban kialakított csapat-, járvány-, tartalék-, illetve szükségkórházakba. 1914-15-ben húsz kisebb-nagyobb kórházban gyógyították a betegeket, akik ápolásában a város prominens családjainak nő tagjai önkéntes munkában ápolták a sebesülteket éjjel-nappal. A lelkesedés 1916. év végéig tartott. A háború okozta ínség, az áldozatok magas száma, a hazatérő rokkantak már egy valós képet hoztak el a harctérről.

Galíciai és erdélyi menekültek a városban

A frontok mozgásai menekült áradatot indították el. Az orosz és a román csapatok betörései elől a magyar lakosság jelentős része a nyugati országrészbe menekült az idegen elnyomás elöl. Galíciai ruszin, lengyel, magyar, majd erdélyi magyar menekült vonatok érkeztek a városba. A város és polgárai példaértékűen vették ki részüket a menekültek elhelyezésében. A menekülteket a vagonokból városi fenntartású épületekbe, fogadókba, üres magtárakba helyezték el. Néhány napon belül a tömegszállásról családoknál igyekeztek helyett találni a menekülteknek.

A városért áldozatos életutat maguk mögött tudó személyiségek

A tematikus túra során az I. Világháború alatt a városban meghatározó tevékenységet kifejtő egyéniséghez kapcsolható emlékhelyet is meglátogatunk. Wennes Jenő, a munkája teljében, váratlanul elhunyt polgármester egykori lakóházát és munkásságát jól kifejező művészi alkotású síremlékét tekintjük meg. Klempa Kálmán ezredesként fegyverüket megőrizve hozta haza katonáit, a 19-es gyalogezredet az olasz frontról. A közben vezérőrnaggyá avanzsált katona a város helyőrség parancsnoki tisztét is betöltötte. Végső nyughelye a karmelita templom altemplomában a kriptában meglátogatható. Lauer Richárd, a csehországi Pilzenből német anyanyelvű mérnök, feleségével, Skoda Hermával korának Közép Európában elismert költőnőjével költözött Győrbe, hogy az ágyúgyár felépítését irányítsa és vezérigazgatóként a termelést vezesse. Az összeomlás után sem menekültek el, halálukig Magyarországon maradtak. Emlékhelyük régi lakóházuk a Győrött méltán híres Skoda villa.

Győr, az iparváros

A városi séta keretébe a nagy távolságok miatt nem fér bele Győr hadiipari emlékhelyeinek bemutatása. A bevezetőben viszont nyomatékosan beszélni kell Győrről, az iparvárosról. Győr a 19. sz. végén, a 20. sz. elején vált kereskedővárosból iparvárossá. A 20 század elején épült meg a magyar állam és a pilzeni Skoda Művek kooperációjában legnagyobb vállalata, Közép-Európának legjelentősebb, legnagyobb kapacitású ágyúgyára, a Magyar Ágyúgyár Rt. A város csak rövid ideig lehetett büszke ágyúgyárára, hiszen 1919-ben a megszálló román csapatok a gyár gépeit tervszerűen leszerelték és elszállították Resicára, ahol a legnagyobb román fegyvergyárat építették fel a győri gépekből (Göring Művek). A gyár épületeit Schiel Vince tervezte és Schlichter Lajos építő irodája építette. A gyár leszerelése után Ipartelepek néven a város áramellátó vállalata foglalta el a helyét. Ma az E.ON áramszolgáltató telephelyei találhatók itt. Az ágyúgyárhoz kapcsolódóan egy másik bravúros mérnöki művel találkozunk, ez az ágyúgyár vízellátását biztosító főként orosz hadifoglyok által kiásott hajózható Iparcsatorna.

Gyárváros. A Magyar Ágyúgyár Rt. egykori üzemcsarnokai és az igazgatóság épülete. (Utóbbi ma az E.ON irodaház.)

A városnézés programja:

Indulás a Városháza térről. 4 órás program (egy kávé szünettel a Széchenyi téren) Győr Belvárosában, illetve a város külső kerületében, Nádorvárosban. A belvárosi sétát követően egy kávészünet után Nádorvárosban, a város „úri negyedében” lévő emlékek megtekintése a városnéző séta folytatása során. A nádorvárosi emlékhelyek megtekintése után, a program befejezéseként a békediktátum során elvett területek emlékére és az elvett területek ma is élő integritására emlékezünk. Az 1916-ban felállított Vashonvéd helyén 1934-kapott helyet az ország egységét szimbolizáló emlékmű, az országzászló. Az 1938-ban áthelyezett, majd 1945-ben bombatámadás áldozatává vált emlékmű 2008-ban került vissza eredeti helyére. Az épített örökség nyomában „az I Világháború Győri emlékhelyei” című városnéző túra az országzászló mellett álló Trianon emléktábla megtekintésével fejeződik be.

A belvárosi séta során felkeresett épített emlékek.

A háború kitörésének hírére kialakult spontán nagygyűlések színhelyei:

• Baross út
  A legnagyobb példányszámban megjelenő helyi lapnak, a Győri Hírlap szerkesztőségének egykori helyszíne, ahol a nemzeti trikolor kitűzésével adták hírül a Szerbia elleni hadüzenetet. A tömegrendezvények kiindulási pontjává vált a sétáló utcán helyet kapó szerkesztőség. A Győri Hírlap helyi napilap jelentette a legfontosabb információforrást a város lakosainak a háborús helyzetről, a helyi viszonyokról.
• Széchenyi tér
  július 28-án 5000 fős spontán tüntetés helyszíne, a város prominenseinek szónoklataival. (Essler Konrád helyőrség parancsnok felvonultatta a katonazenekart és a tömeg zeneszóval a főispán lakásához vonult.)
• Liszt Ferenc utca, Megyeháza épülete
  A megye közigazgatásának központja, számos segélyakció színhelye. Szodfridt József főispán a vármegyeháza erkélyéről tartotta meg lelkesítő beszédét a háború mellett. A katonák támogatására 1915 őszén a Megyeháza „konzervgyárrá” alakult, hiszen a vidék lakosságának gyümölcs adományából a Megyeház udvarán asszonyok önkéntes csoportja itt készített befőttet a hadsereg számára.

Széchenyi tér a Lloyd épületével és a bencés templommal.

Megyeháza épülete. (A ferencesek egykori Szent István templomának átépítésével kialakított épület.). Liszt Ferenc utca.

• Városház tér
  A már 10 000 főre duzzadt tömeg a Városháza elé vonult, ahol Wennes Jenő polgármester a Városháza lépcsőjéről intézett gyújtó hangú beszédet az összegyűlt tömeghez. A népünnepélyek során a Városház tornyának az erkélye adott helyt a katonazenekarnak, amely nem csak vidámságot, szórakozást jelentett a lakosság számára, hanem lelkesítette is őket.

Városháza. Tervező Hübner Jenő. Átadás 1900.

Népünnepek színhelyei:

• Városház tér, Royal szálló (Hotel Rába), Vilmoscsászár út (ma Szent István út.)
  

Vashonvéd a Vilmoscsászár úton. (Ma Szent István út.)

• Az egykori Vashonvéd,
  (a nemzet áldozatkészségének szimbóluma) Győrben a Bisinger sétányon. (Készítője: Nacsa Illés a Fa- és Fémipari Szakiskola tanára, baldachinját Chalupka Károly helyi építész tervezte. A Bisinger sétány sarkán állították fel, és töméntelen szöget vertek az akkor még fahonvéd testi gúnyájába, egészen addig, míg szemre vassá nem hamisítatott, és egészen addig, míg le nem lohadt az áldozatkészség szögecsei iránti lelkesedés.
• Radó sétány
  júniusi virágünnepély. 95 önkéntes hölgy teljesített szolgálatot 2 napon át. A rendezvény 5 000 korona összeggel gyarapította a Hadigyűjtő Iroda tőkéjét, melyet a katonák hátramaradott családjaiknak a megsegélyezésére használtak fel. Az országban mindössze három helyen köztük Győrben is – köszönhetően a jól szervezett segélyakcióknak – annyi adomány gyűlt össze, amiből felépítették a rokkantak kertvárosát.

A győriek örömére a monarchia katonái „elfoglalják a várost. Győri kaszárnyák.

• Vasútállomás előtti Honvéd liget,
  ahol a vonattal érkező bevonulók gyülekeztek. Bisinger sétány, itt a kocsikkal, szekerekkel, gyalog érkező bakajelöltek várták, hogy beöltözhessenek. Itt utalás az átellenben állt egykori „Posta laktanyára” (a helyén ma bevásárlóközpont van).
• Frigyes laktanya.

Nádorváros városrészben áll az egykori „Frigyes laktanya” felújított épületegyüttese szökőkutakkal ékesített parkosított udvara (Leier City Centrum) ma már a békét hirdeti és a vidéki nagyváros nyüzsgő életéhez elengedhetetlen mélygarázzsal bővült, miközben az egykori legénységi épületeiben, a kaszinó termeiben bankok, irodák kaptak helyet.

Frigyes laktanya, Győr

• Teleki utcai „Nagykaszárnya” A valószínűsíthetően a 16. században a középkori vár területén épített laktanya helyén ma az 1978-ban átadott 676 ülőhelyet magában foglaló Győri Nemzeti Színház épülete áll.
• Apáca utcai „Kiskaszárnya” épülete, a középkori vár területén az északi bástyák vonulatában húzódó utcában áll. A z Apáca u. és a Duna kapu tér által határolt négyszög alakú épület ma lakásoknak ad helyet.

Háborús emlékhelyek, emlékművek:

• Hősi emlékmű, Radó sétány.
  Az egykor a vár külső erődítményéül szolgáló három kisebb szigetből kialakított sétány déli bejáratánál áll a Horvay János által tervezett emlékmű az I. Világháborúban elesett katonák hősiességére emlékezve. Az avatáson 1938-ban a város prominensei mellett Albrecht főherceg is részt vett. Itt épült meg Győr legszebb promenádja, ahol a városi hagyomány szerint szívesen találkoznak az ifjú szerelmespárok.

I.világháborús emlékmű, Radó sziget.

• gyalogezred hőseinek emelt dombormű a székesegyház déli oldalán. (Horváth Adorján győri szobrász munkája, a dombormű keretét a koronával Birkmayer János győri kőfaragó mester készítette.) A zömében győri katonákból álló, IV. Károly király nevét viselő háziezred nagyon népszerű volt a városban. A domborművet 1927-ben állítatta a város.

A székesegyház déli falán álló dombormű.

• A 11-es győri vadászzászlóalj hőseinek emlékműve.
  A főként győri toborzási körzetből felállított zászlóalj 1914-ben a Galíciai harctéren küzdöttek hősiesen. Az emlékmű talapzatán feltüntették azon harcok színtereit, ahol az I. Világháború alatt a zászlóalj hősiesen küzdött. (Weichinger Károly építész, Réthy Gyula kőfaragó mester munkája.) A város állíttatta a Kálóczy téren 1933-ban.

Az 1933-ban felállított 11-es vadászzászlóalj emlékműve.

• A karmelita templom
  Az 1716-1725 között épült karmelita templom a város egyik legszebb barokk emléke. Tervezője egy laikus karmelita szerzetes Witwer Martin Athanáz. Az ő zsenijét dicséri a Kálvária utcában található keresztút stációinak és a Golgotának a tervezése is.
• A templom kriptája. Itt, a karmelita templom kriptájában főhajtással emlékezünk meg a város I. Világháború alatt élt legnépszerűbb katonájáról, Klempa Kálmánról, aki a háborúban 17 sérülést szerzett, a 19. gyalogezred egykori ezredeséről, Győr helyőrség parancsnokáról annak végső nyughelye előtt.

Karmelita templom a Bécsi kapu téren.

Kórházak, tartalék- és szükségkórházak ma is létező épületei:

• Vasút állomáson berendezett egykori „Nyugvóállomás”
  a vasúton szállított más városok kórházaiban gyógyítandó sebesültek elsősegély helye. Itt kötözték át a vérző sebesülteket. 800 fő ellátására, étkeztetésére alkalmas hely. A sebesültek ellátásáról, étkezésükről nagyrészt a város lakói adományok juttatásával gondoskodtak.

Győr Vasútállomás. Itt rendezték be a sebesültek átkötözésére és elsősegély nyújtásra alkalmas „nyugvóhelyet”.

• Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola (épült 1893.)
  (Ma Révai Miklós Gimnázium) 1914-ben az első sebesült vonatok érkezésekkor vették igénybe az épületet tartalékkórházként. 1915-re a termeket felszabadították és a „főreálosok” a város más iskoláinak diákjaival együtt több „műszakos” tanítási rendben vehették igénybe a tantermeket.

Az Állami Főreál Iskola és a lépcsőházban található emléktábla az I. Világháborúban elesett hős tanárok és diákok neveivel. (Ma Révai Miklós Gimnázium.)

• Győrvárosi Diák-otthon szükség tartalékkórház.
  A Győrvárosi Diák-otthont 1911-ben adták át a tehetséges vidéki fiatalok részére kollégiumi körülmények közti továbbtanulására. (Ma Deák Ferenc Közgazdasági Szakgimnázium.)

A Philantrópia egyesület által építetett Diák-otthon. (Ma Deák Ferenc Közgazdasági Szakgimnázium.)

• Állami Felsőbb Leányiskola (épült 1913.) IV. és V. sz. tartalékkórház.
  (ma Kazinczy Ferenc gimnázium) Az 1913-ban átadott épületet Orth Ambrus és Somló Emil tervezte. A kivitelezési munkákat a híres győri építész dinasztiából Hlatky Schlichter Gyula építette.

A IV. és V. sz. tartalék kórház egykori épülete. (Az első emeletet a IV. a második emeletet az V. sz. kórház foglalta el. (Főnénék: Wennes Jenőné és Mouillard Gusztávné.) Az Állami Felsőbb Leányiskola 1913-ban.

• Polgári Fiúiskola épületében berendezett VII. sz. tartalékkórház.
  (Ma Radnóti Miklós Általános Iskola). Az iskolát a város 1903-ban építtette.

A Polgári Fiúiskola a 20. század elején.

• Fa- és Fémipari Szakiskola épületében berendezett VI. sz. tartalékkórház.
  (Ma Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum) A késő historikus jellegzetes téglaépületet Pártos Gyula tervei alapján 1901-ben építették.

A Fa- és Fémipari Szakiskola a 20. század elején.

• Katolikus Fiú Internátus (Papnövelde Új Internátusa)
  (Ma Egyházmegyei Kincstár)
• Szentháromság kórház (Ma Petz Aladár Megyei Oktató Kórház)

A Hübner Jenő tervezte épület komplexumot, az egykori Szentháromság kórházat fényes ünnepség keretében, miniszterek jelenlétében1895-ban adták át a város közönségének. Az I. Világháború alatt ez a kórház a katonák számára fenntartott csapat-, tartalék- és szükségkórházak mellett katonákat is fogadott. A kórház északi részén épült két barakk épületet rendezték be járványkórháznak. Mára kórház kiköltözött a Nádorvárosban felépült új kórházhotelekbe.

Menekültek emlékhelyei a Belvárosban:

• Karmelita kolostor.
  A rend önként ajánlotta fel szerzetesi celláinak egy részét az Erdélyből menekültek elhelyezésére. Elsősorban a brassói menekültek prominensei kaptak hajlékot a kolostorban.
• Ágostai Evangélikus Iskola.
  (Ma Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium.) 290 személy elhelyezésére rendeztek be szállást a menekültek számára.

Híres személyiségek emlékhelyei

• Wennes Jenő lakóháza. Bartók Béla u. 2. Az emeletes házat a 20. század első évtizedében építtette a polgármester, a telken álló ingatlan lebontása után. Építő Hlatky Schlichter Lajos.
• Skoda villa Lauer Richárd és Skoda Herna villája. A házat Lauer Richárd az építőtől Hlatky Schlichter Gyulától vásárolta. Az özvegyen maradt báró Skoda Herna 1945-ig élt itt. Ekkor a házat az oroszok foglalták el, majd az államrendőrség székháza lett. Az 1950-es években államosították.
• Nádorvárosi Köztemető, mely egy külön tematikus vezetés programjában szerepel.

Épített örökségeink magukba zárták, de az érdeklődőknek sokat mesélnek a múltról. Emlékeinktől gazdagodunk, bölcsebbek leszünk és megértjük eleinket. Ezen a városi sétán a történések bemutatásán túl ezt is szeretném közvetíteni vendégeimnek.

Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Idegenvezetők támogatása pályázat

Azonosító: KFIV-5-2/2021

Támogatás Összege: 300 000 Ft

Támogatás mértéke 100%

A támogatott projekt befejezési dátuma: 2021. március 31.

A támogatott projekt a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Fejlesztő Program támogatásában valósult meg.

Kategória: Épített örökségeink tematikus bemutatása

Tematikus városi séta: Győr város I. világháborús emlékhelyeinek tematikus bemutatása

Győrújbarát, 2020. 12. hó                                                          Készítette: Torma Attila

idegenvezető

                                                                                              Győrújbarát, Templomsor u. 38.